Október magvető hava

Assisi Szent Ferenc napja(október 4.)

1181-ben született Assisiben. A ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot, irgalmasságot hirdette. Ha ezen a napon ültettek kotlót, nyírfaágat tettek a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták, a nyírfaág mindaddig, míg a csirkék ki nem kelnek, megvédi őket az ártó, gonosz hatalmaktól. Ezen a héten szokás volt kanászostorral durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elűzésére, és ez az idő volt a legalkalmasabb a vetésre, a szüret kezdetére.

Teréz napja (október 15.)

Szent Teréz a 16. században élt. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve. A Bánságban és Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak és kenyeret nem süthettek. E nap környékén szokott hazánkban beköszönteni az úgynevezett vénasszonyok nyara. Ilyentájt a hűvös de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követik. Ez a kellemes időszak igen kedvező a szüretelőknek és a lakodalmasoknak.

Vendel napja(októbet 20.)

A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentjükként tisztelték. Ha állatvész ütött ki, azt mondták Vendel viszi az állatokat. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. Vendel társulatokat un. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.

Orsolya napja (október 21.)

A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad. Úgy vélték, amilyen Orsolya-napkor az idő, olyan lesz a tél. Kőszeg környékén hagyományosan ezen a napon kezdték a szüretelést.

Dömötör napja (októbet 26.)

A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.
Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat rendeztek. Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Ez volt a bezáró mulatsága a juhászévnek.

Júdás napja (október 28.)

Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.
Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez - mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

 

 

 

A világ mely részéről látogatja/látogatod honlapomat?
 

 

 

Büszke vagy a magyarságodra a kultúrádra, a rengeteg népi értékeinkre?

Csatlakozz hozzánk, magyaroktól-magyaroknak egy facebooktól független közösségi oldalhoz!

Ha igaz magyar embertől

vásárolna

     Lilianatura

Megjelent a Trianon Múzeum 2021-es falinaptára, amely a hagyományokhoz hűen konkrét tematika köré épül.A 2021. évi naptár az Ez a föld a mienk  címet viseli.

 

 

 

 

 

 

 

pontSIC - kampány a .sic legfelsőbb szintű domaintartományért

Copyright © 2021 Balagelapja- HAZÁNKÉRT,NEMZETÜNKÉRT,MEGMARADÁSUNKÉRT. Minden jog fenntartva. Designed by JoomlArt.com.