|
Egyre többen vagyunk, akik élelmiszerek vásárlásánál vesszük a fáradtságot, és átolvassuk a nem véletlenül bolha-betûkkel feltüntetett összetevõket, és érthetõ módon azokat a cikkeket részesítjük elõnyben, amelyben minél kevesebb
vegyszer, mû-anyag van. De mi a helyzet a kozmetikumok piacán? Szánjon rá öt percet, és nézzen körül a fürdõszobában! Samponok, szappanok, tusfürdõk, arckrémek, testápolók – számtalan termék, mely nap mint nap érintkezve bõrünkkel, bejuttatja szervezetünkbe az összetevõit. Nem fognak örülni, ha elolvassák, mi mindent is…
|
|
Kezdjük a folyékony szappanokkal, tusfürdõkkel!
Megnéztem kedvenc tusfürdõmet: 45(!) összetevõt tartalmaz. Ezek közül elsõ ránézésre négyrõl tudom, hogy micsoda: aqua, (miért nem víz?) gliceryn, gelatin, parfüm. És a többi 41? Serica, Sodium Citrate, Hexyl Cinnemal, Mica, Lactic Acid és társai?! Vajon mik ezek: természetes vagy mesterséges anyagok, állati vagy növényi eredetûek? És az én bõrtípusomra megfelelõek-e?
A legtöbb tusfürdõ, szappan alkotóelemei között szerepel a DEA, sodium lauryl sulfate, sodium laureth sulfate, faggyú. Nézzük mik is ezek:
Diethanolamin (DEA):
Színtelen vagy kristályos alkohol, amit oldószerekhez, tisztítószerekhez és emulgeá-torokhoz használnak fel. Testápolók is tartalmaznak DEA-t, mert puhává teszi a bõrt. Ezenkívül más bõrápoló termékekben is találkozhatunk vele hidratáló hatása miatt. Abban az esetben, ha a DEA nitrátokkal együtt kerül feldolgozásra, egymással reakcióba lépve rákkeltõ anyag keletkezik. Bár korábbi tanulmányokban a DEA-t nem sorolták a rákkeltõ anyagok közé, napjainkban egyre több kutató vélekedik úgy, hogy a DEA nitrátokkal való egyesülés nélkül is rákot okozhat. Többek között bõr- és nyálkahártya izgató hatását is meg kell említeni.
Sodium lauryl sulfate
(nátrium lauryl szulfát):
A leggyakoribb bõrallergén anyag. Gyorsan felszívódik, és az agyba, májba, szembe és szívbe kerülve maradandó károsodást okozhat. Mindemellett a sodium lauryl sulfate lelassítja a gyógyulás folyamatát. Felnõtteknél szürkehályogot okoz, gyerekeknél pedig megakadályozza a szem normális fejlõdését.
Gyógyszertárakban nátrium lauryl szulfátként kapható. A csomagoláson a következõ figyelmeztetés olvasható: belégzése és lenyelése káros az egészségre. Irritálja a légzõszerveket és a bõrt. Komolyabb szemkárosodást okozhat. Bõrre kerülése esetén bõ vízzel azonnal le kell mosni! Munka közben ajánlott védõöltözet és védõszemüveg viselése.
Erõs tisztító és nedvesítõ hatású anyag, amely a tusfürdõkön kívül ott van a felmosószerek-ben, a gépi zsírtalanítókban és az autómosószerekben egyaránt.
Sodium laureth sulfate
(nátrium laureth szulfát):
A sodium laureth sulfate alkoholos változata a sodium lauryl sulfate-nak. Kevésbé irritáló, azonban komoly kiszáradást okozhat.
Faggyú:
Az állati szövet bizonyos fajtája. Olajtartalmú szilárd és félszilárd anyagokból áll. Az állati zsír és a lúg adja a szappanok, a tisztító- és emulgeálószerek fõ alkotórészét, de egyben a legjobb táptalajt biztosítják a baktériumok számára.
Ha a paraffin, petrolatum, vazelin, mineral oil, ceresin, microcrystalline wax, polyisobutane, polydecence nevek valamelyike elõl szerepel a felsorolásban, akkor jó, ha tudjuk, hogy a termék nagy mennyiségben tartalmaz olcsó kõolajszármazékokat, melyek nem szívódnak fel a bõrbe. Idõsebbek nagyon száraz bõrére megfelelõen emulgálva, pár százalékban - nedvességet megtartó tulajdonsága miatt - egyes szakértõk még megengedhetõnek vélik. A száraz, pattanásos, mitesszeres, érzékeny bõrûek számára azonban pórusokat eltömõ, bõrlégzést, izzadást gátló hatásuk miatt megkérdõjelezhetõ a hatásosság.
|
|
|
| Az élelmiszerpiac fogyasztóvédelemi elõírásainak szigorításáról, illetve az ellenõrzések fontosságáról mostanában sokat hallhattunk. Itt lenne az ideje körülnézni a kozmetikumok piacán is! Várhatóan itt nem a szavatosság lejártával lenne a legnagyobb probléma. A legtöbbször csak nagyítóval olvasható összetevõk között olyanok is szerepelnek, melyeket jóérzésû ember véletlenül sem vinne be a lakásába, nemhogy önként a testére permetezzen... pedig ezt tesszük. |
| Korábban a folyékony szappanok, tusfürdõk, valamint a krémek, szájápolási készítmények leggyakoribb összetevõivel foglalkoztunk. Most következzenek, a dezodorok.
Lehetnek folyadék, aeroszol, spray, krém, golyós, zselé és stift formájúak, mindegyikbe oldószereket, hajtógázokat, gélképzõket, kemény viaszokat, kõolaj származékokat és még szagtalanítókat, izzadásgátlókat, tartósítókat, szintetikus illatanyagokat dolgoznak be. Tudományos vizsgálatok eredményei bizonyítják, hogy a kapcsolat van a dezodorok használata és bizonyos mellrákfajták között.
Bizonyos emlõdaganatokban nagy mennyi-ségben találtak a gyógyszer-, az élelmiszeriparban és persze a kozmetikumokban használt kémiai tartósítószerekbõl.
A rákos daganatok 60 %-a az emlõnek a hónaljhoz legközelebb esõ részében fejlõdik ki, amely szintén a dezodorok káros voltát mutatja.
A dezodorok tartósítására általában a parabéneket használják. Ezek a vegyi anyagok behatolnak a bõrbe, hormonális hatásúak és potenciális rákkeltõk. Talán meglepõ az is, hogy a dezodorokban felhasznált illatanyagokat nem kell részletesen felsorolni a csomagoláson – azokat egységesen a „parfume” szóval jelölik. Az illatanyagok elõállításához felhasznált több ezer vegyi anyagnak csak egy kisebb részét vizsgálták meg tüzetesen, és ezek közül jónéhány légzési nehézséget, allergiás reakciót idézett elõ. Az átlagos parfüm 50–100 illatanyagot tartalmaz.
Miért izzadunk?
Az izzadás a testhõmérséklet fontos szabályozója, hisz az izzadással méregtelenít is a szervezet, az izzadtsággal anyagcseretermékek is távoznak. Ebbe a folyamatba nem szabad beleavatkozni. Ha egyáltalán nem izzadnánk, az hosszú távon halálhoz vezetne!
A kellemetlen, erõs izzadságszag több mindennel magyarázható: elsõsorban a mosdás hiány jön szóba, de anyagcsere problémák, vitamin és ásványi anyag hiány, gyógyszer mellékhatás is eredményezheti.
Érdemes odafigyelni és vigyázni az olyan szlogenekre, hogy szabályozólag hat, megakadályozza az izzadást vagy izzadtság gátló.
Ezek mind alumíniumsókra vagy az alumínium egyéb származékára utalnak, amelyek amellett, hogy beszûkítik a verejtékcsatornákat, teljesen eltömítik a verejtékmirigyek kivezetõ nyílását, egyenesen a véráramba jutnak, ahonnan már szabadon garázdálkodva jutnak be még oda is, ahová nem is gondolnánk. Az izzadást teljesen megakadályozni nem tudják, ám gyulladást és allergiát válthatnak ki.
Ízelítõül néhány jól ismert összetevõ, mely a legtöbb dezodorban megtalálható:
alumínium:
A fémek közé tartozó elem, amelyet leginkább repülõgépek alkatrészeinek, illetve protézisek elõállítása során, emellett izzadásgátló termékek alapanyagaként, továbbá savgátlókhoz, valamint fertõtlenítõszerekhez használnak. Az alumínium szoros összefüggésbe hozható a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával.
talkum:
A talkum egy puha, szürkészöld színû ásvány. Belégzése káros lehet, és rákot is okozhat.
butan:
Rendkívül gyúlékony anyag, nagy mennyiségben narkotizáló hatású.
propan:
Nagy mennyiségben szintén narkotizáló hatással bír.
propylenglykol (propilénglükol):
A propilénglükol az ásványi olaj kozmetikai termékekben fellelhetõ formája, amelyet fék- és hidraulikafolyadékokban éppúgy megtalálhatunk, mint a fagyásgátló szerekben.
A propilénglükolt a kozmetikumokban hidratáló hatása miatt használják. A bõr nedvességtartalmának megõrzése úgy történik, hogy a propilénglükol megakadályozza a nedvesség vagy a víz eltávozását azzal, hogy eltömíti a bõrt. ez az anyag erõsen irritálja a bõrt, és használatával májelégtelenség és vesekárosodás léphet fel.
Mit tehetünk a kellemetlen szagok ellen? Lehetõség szerint vásároljunk para-bénmentes dezodorokat, és kerüljük a parfümök használatát! Válasszunk helyette illóolajokat. Ezeket már az ókor óta használják illatosításra. Természetes eredetû, nagyon kis mennyiségre van csak szükség belõle, és nem károsítja az egészséget.
|
|
