Május ígéret hava

Május 1.

Már régóta közös kirándulások, majálisok, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Később egész sokadalommá szélesedett a majális. Volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene.

Már a XV. században is május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.

A májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelentette a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak május elsejére virradóra. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást. A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt.

A legények csoportokban, éjszaka állították a zöldfát, ami lehetett valóban sudár fa, vagy zöldellő, virágzó ág. Nagy szényennek számított, ha valamelyik lány nem kapott májusfát, de az is, ha szalagok helyett rongyokkal teleaggatottat kapott, mert ez azt jelentette, hogy rossz a híre. A hagyomány szerint állítottak májusfát a falu központi helyén is, amit pünkösdkor döntöttek ki.

A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások.

Szent Flórián napja (május 4.)

Szent Flórián a tűzoltók és más tűzzel dolgozók védője. A Muravidéken, Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt begyújtana, megmossa a kezét, a vizet pedig szétpermetezi, hogy a tűz, amely ezen a napon különösen haragos, "erüt ne vehessen", ne okozzon veszedelmet. A tűzgyújtást azonban nem lehet korán végezni, csak délelőtt tíz óra után, mint ahogy mondják, "hogy a házbu ki ne siessen", azaz fel ne gyújtsa a házat.

+Lorch (Felső-Ausztria), 304. május 4.
Magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. sz. második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is keresztény lett. A század utolsó évtizedei aránylag nyugodalmasok voltak az Egyház számára, így Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől, s mint kiszolgált katona Noricum tartományban, Mantemban (Krems mellett) telepedett le.

Diocletianus császár alatt, 303-ban ismét kitört az egyházüldözés. Amikor Flórián megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch) elfogtak negyven keresztényt, útra kelt, hogy amiben csak tud, segítségére legyen a foglyoknak. Mielőtt még beért volna a városba, önként föltárta keresztény voltát. Elfogták és Aquilinus bíró elé vitték, aki megbotoztatta, és arra ítélte, hogy nyakában kővel vessék a folyóba. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt.

Holttestét egy Valéria nevű özvegy kiemelte a vízből és eltemette. A sír fölé később templomot építettek, mely a bencések, majd a lateráni kanonokok gondozásába került. Körülötte épült ki a mai híres kegyhely, St. Florian (Linztől délre). Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon terjedt el. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent.

A 17. sz. óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórián képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt. Erre az ábrázolásmódra legendája két magyarázatot is kínál. Az egyik szerint Flórián még gyermek volt, amikor imádságára csodálatos módon kialudtak egy égő ház lángjai. A másik magyarázat szerint egyszer egy szénégető nagy máglyát rakott, melyet annak rendje-módja szerint portakaróval fedett be. Amikor a farakás belseje már izzott, egy nagy szélvihar megbontotta a portakarót, és az egész lángba borult. A szénégető próbálta újra befödni a máglyát, de eközben ő maga is a lángok közé esett. Nagy veszedelmében így fohászkodott: ,,Szent Flórián, aki vízben lettél vértanú, küldj vizet segítségemre, és mentsd meg az életemet!'' Azonnal víz öntötte el a máglyát, és a szénégető megmenekült.

Pongrác napja (május 12.)

A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordulhat, sőt fagy is jelentkezhet, ami "leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.

Szervác napja (május 13.)

Szervác napja a fagyosszentek második napja. Baranyában hallani a következőt: "Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz."

Bonifác napja (május 14.)

A három "áccal" végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő.
"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!"
Hogy a fiatal palánták ne károsodjanak, uborkát, paradicsomot, babot általában csak a fagyosszentek elmúltával ültették el.

Nepomuki Szent János napja (május 16.)

A gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe, akinek a szobra többnyire vizek közelében áll. A hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje volt. Tiszteletére valóságos vízi körmeneteket rendeztek. Estefelé kihozták a szent szobrát, zöld ágakkal, templomi zászlókkal, fáklyával, égő gyertyákkal dereglyére vagy kompra vitték, és egy feldíszített emelvényre állították. A dereglyét kivilágított, feldíszített csónakok követték.

Konstantin napja (május 21.)

Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is - sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik -, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hétéves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.

Orbán napja (május 25.)

A kádárok, kocsmárosok, szőlőtermesztők védőszentje. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
ýSöpri a termést a faggyal" ý mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: "Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot", mert még rossz időt hozhat.

Emil napja (május 28.)

A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. Kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.

Petronella napja (május 31.)

Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is figyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindenki tudja, hamar megjön az eső.

 

 

 

A világ mely részéről látogatja/látogatod honlapomat?
 

 

 

Büszke vagy a magyarságodra a kultúrádra, a rengeteg népi értékeinkre?

Csatlakozz hozzánk, magyaroktól-magyaroknak egy facebooktól független közösségi oldalhoz!

Ha igaz magyar embertől

vásárolna

     Lilianatura

Megjelent a Trianon Múzeum 2021-es falinaptára, amely a hagyományokhoz hűen konkrét tematika köré épül.A 2021. évi naptár az Ez a föld a mienk  címet viseli.

 

 

 

 

 

 

 

pontSIC - kampány a .sic legfelsőbb szintű domaintartományért

Copyright © 2021 Balagelapja- HAZÁNKÉRT,NEMZETÜNKÉRT,MEGMARADÁSUNKÉRT. Minden jog fenntartva. Designed by JoomlArt.com.