Április szelek hava

Gulyásvasárnap

Nagyböjt 2. vasárnapja

Feketevasárnap

Nagyböjt 5. vasárnapja: régi szokás szerint e naptól a feltámadási szertartásig violaszín lepellel takarták le az Isten házában a feszületeket és a főoltárt. Ennek az az alapja, hogy régen a kereszteken is a megdicsőült Krisztust ábrázolták. Nem illő tehát, hogy amikor Jézus szenvedésére és halálára emlékezünk, a feszületek mind a feltámadást hirdessék. Manapság azonban már általában a halott Krisztust alkotják a keresztekre, ezért a liturgikus előírások szerint Nagycsütörtökön kell letakarni a feszületeket.
Némely vidéken ekkor hozták rendbe a sírokat, s végig látogatták a határkereszteket. Fekete ruhában mentek a templomba és odahaza a szentképeket fekete kendővel borították. A székesfehérvári gazdák "feketehéten" nem dolgoztak a szőlőben. Az endrődi gyerekek pedig házról házra járva kosarakból zöld búzát szórtak a küszöbre. Tojást kaptak e feketevasárnapi játékért. Mosásra asszonyi dologtiltó napnak számított; de vetőnap a mákra és a lenre: amazt a gazdaasszony meztelenül vagy ingben, emezt pedig a gazda téli ruhába öltözve.

Április 1.

A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepelték a természet megújulását, újjáéledését. Mióta a naptárreformmal január elseje lett az évkezdés ideje, április elvesztette évkezdés funkcióját, csak "komolytalan újév", bolond nap lett. A régi faluban fűzfavesszővel fenekeltek el minden hét és tíz év közötti gyermeket, hogy növekedésének rakoncátlansága múljék, s vele a határ zöld-arany vegetációjáé is. A népi hagyomány szerint ez a nap nem alkalmas vetésre, mert nem lesz bőséges a termés.

Vince napja (április 5.)

Megcsordul a jégcsap az ereszen. Ha eddig nem, most már biztosan itt a tavasz.

 

Vilmos napja (április 6.)

Termésjósló nap révén figyeljék az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik Szerémségben az öregek.

Száznap - Gyula napja (április 12.)

Az év századik napja. Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.

Tibor napja (április 14.)

Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz - vélik a Muravidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.

Szent György napja (április 24.)

Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovas katonák, vándorlegények, s utóbb a cserkészek patrónusa. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Minden esztendőn Szent György, a napvitéz győzi le, szabadítja ki a királylányt, a megújult nő-növényi életet a sárkány, a "poshadt tó ura" fogságából, s ő tisztítja meg a vizeket is. Napján a régiek processzióval járták határt, megtisztították előbb a bíró és a pap kútját, majd kint a határban, s a legelőn a forrás- és csordakutakat. A férfinép körmenete volt ez, a harcosé. S ezután ki lehetett hajtani már a legelőre a jószágokat; kürt, tülök szólt, s pattogott az ostoron a rafia.

Tavaszi gonoszjáró nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot (termékenység jelképe) szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Szent György napján érdemes földbe rejtett kincset keresni. Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól.

Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát. Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz. Ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés. Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat. ASzent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.

Márk napja (április 25.)

Szent Márk evangélista ünnepe. Búzaszentelés napja. Mise után a hívek kereszttel lobogókkal kivonultak a határba, ahol a pap megszentelte a vetést. Mindenki vitt haza magával a megszentelt búzaszálakból, melyeknek gonoszűző erőt tulajdonítottak.

***

Szent Márk
+Alexandria, 100 körül
Márk gyermek volt, amikor Keresztelő János föllépett és Jeruzsálemben az Úr Krisztus meghalt és föltámadt. A hagyomány úgy tudja, hogy a tanítványok közé tartozott. Az Apostolok Cselekedeteiből tudjuk róla a következőket:

Péter, miután csodálatosan kiszabadult Heródes börtönéből, "elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába, ahol sokan együtt voltak és imádkoztak". Márk anyja özvegy lehetett, mert a férjéről soha nincs szó. Házát az első jeruzsálemi keresztények rendelkezésére bocsátotta. Pétert a háznép is jól ismerte, mert az ajtónálló szolgáló, Rodé a hangjáról ráismert (ApCsel 12,11--17).

Vannak tudósok, akik valószínűnek tartják, hogy ugyanebben a házban volt az utolsó vacsora, és itt készültek az Apostolok a Pünkösd ünnepére is. A Getszemáni-kert is Márk anyjáé lehetett, így alhatott Márk az Úr elfogatásának éjjelén ebben a kertben. Amikor ugyanis az Urat elfogták, és minden tanítványa elmenekült, "egy ifjú követte, meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, otthagyta a gyolcsleplet, és meztelenül elfutott" (Mk 14,51--52). Ez a részlet magára a szerzőre, Márkra vall.

Ezek után érthető, hogy a föltámadás után Márk anyjának háza lett Péter szállása, s hogy az ifjú Márk az elsők között lehetett, akik Jeruzsálemben megkeresztelkedtek. Péter ezért mondhatja őt a fiának (1Pét 5,13).

Kr. u. 44-ben, amikor Júdeában éhínség volt, az antiochiai egyház a jeruzsálemiek segítségére sietett, s Pál és Barnabás hozta az adományt. Nyilvánvalóan Márk anyjának házában szálltak meg, mert Barnabás Márk nagybátyja volt, talán épp édesanyjának a testvére. Amikor visszaindultak Antiochiába, magukkal vitték Márkot, akit immár elég érettnek tartottak arra, hogy segítségükre legyen az apostoli munkában.

Egy évvel később Pál és Barnabás Ciprus szigetére indult, és magukkal vitték Márkot is. Befejezvén ciprusi küldetésüket, Pál vezetésével Asia tartománya felé vették útjukat és Pergében kötöttek ki. Mikor azonban Pál úgy határozott, hogy elindulnak a tartomány fővárosa, a piszídiai Antiochia felé, Márk megriadt a nehézségektől és visszatért Jeruzsálembe.

Ennek az első apostoli útnak a végén, 49-ben Pált és Barnabást a szíriai Antiochiából Jeruzsálembe küldték, hogy tisztázzák a zsidók által fölvetett kérdéseket. Ezek ugyanis azt tanították, hogy csak Mózes tanítványai lehetnek Krisztus követői, ezért mindenkit körül akartak metéltetni a keresztség előtt. Pál és Barnabás Jeruzsálemben a többi apostollal, Jakabbal és Péterrel zsinaton tisztázták a dolgot. Bizonyára ismét Márk anyjának házában szálltak meg, és Márk hallhatta apostoli útjuk elbeszéléseit. Amikor pedig a két apostol visszatért Antiochiába, ismét csatlakozott hozzájuk.

Hamarosan elindultak a második apostoli útra, és Barnabás magával akarta vinni Márkot is. Pál azonban nem helyeselte, s emiatt nézeteltérés támadt a két apostol között, melynek végeredményeként elváltak egymástól: Pál Szilással Asia felé, Barnabás Márkkal Ciprus felé indult.

60 körül Szent Péter mellett Rómában (1Pét 5,13), 61-ben Pállal van. Ezt onnan tudjuk, hogy Pál a Kolosszeieknek és a Filemonnak írt levelében mint mellette lévő munkatársról emlékezik meg róla. Ezek után Rómából keletre ment, mert Pál második fogságában, röviddel a halála előtt, arra kéri Timóteust, hogy siessen hozzá, és hozza magával Márkot is, mert "jó szolgálatot tenne nekem". Ha Timóteus és Márk időben megérkezett, Márk jelen lehetett Pál vértanúságánál.

A legszorosabb kapcsolat Péterhez fűzte, annyira, hogy a hagyomány úgy beszél Márkról, mint "Péter tolmácsáról". Ezzel függ össze evangéliuma is. A rómaiak ugyanis, látván, hogy Péter megöregedett, kérték Márkot, foglalja írásba az evangéliumot, amelyet Péter hirdetett nekik. Márk ezt meg is tette (50-60 között), és Szent Péter prédikációiból összeállította az evangéliumot.

A hagyomány Márkot mint az alexandriai egyház alapítóját és vértanúját tiszteli. Ő volt a város első püspöke, és valószínűleg Traianus császár idejében (98-117) szenvedett vértanúságot. Velencei kereskedők 828-ban megszerezték ereklyéit, és az arabok pusztítása elől Velencébe vitték. Ettől kezdve Szent Márk Velence védőszentje. Ünnepét a keleti egyház kezdettől fogva, Róma a 11. századtól, április 25-én üli meg.

Vitális napja (április 28.)

Rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható. Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.

 

 

 

A világ mely részéről látogatja/látogatod honlapomat?
 

 

 

Büszke vagy a magyarságodra a kultúrádra, a rengeteg népi értékeinkre?

Csatlakozz hozzánk, magyaroktól-magyaroknak egy facebooktól független közösségi oldalhoz!

Ha igaz magyar embertől

vásárolna

     Lilianatura

Megjelent a Trianon Múzeum 2021-es falinaptára, amely a hagyományokhoz hűen konkrét tematika köré épül.A 2021. évi naptár az Ez a föld a mienk  címet viseli.

 

 

 

 

 

 

 

pontSIC - kampány a .sic legfelsőbb szintű domaintartományért

Copyright © 2021 Balagelapja- HAZÁNKÉRT,NEMZETÜNKÉRT,MEGMARADÁSUNKÉRT. Minden jog fenntartva. Designed by JoomlArt.com.