Komárom története

Fekvése 
Komárom a Kisalföld keleti szélén, a Duna folyam 1768. folyamkilométernél, a folyó jobb partján fekvő város. Közúti és vasúti híd köti össze a Szlovákiához tartozó Komárommal. Korábban fontos vasúti, és egyben az ország nyugati folyami határállomása is volt, az schengeni zónába való belépésünk óta a határ ellenőrzés nélkül, szabadon átléphető. Komáromnál torkollik a Dunába a Vág és ezzel a Csallóközi Dunaág is.


Története

A Duna jobb partján elterülő település neve eredetileg Új-Szőny, amelyet 1896-ban egyesítettek a Duna bal partján fekvő Komárommal. Másik részével Szőnnyel (római kori neve: Brigetio) pedig 1977-ben egyesült. 1884-ben megépült a Budapest–Újszőny, majd 1890-ben az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. A várost kettészelte az 1919-ben alkotott új csehszlovák -magyar határvonal, a bal parti részt, Komárom északi részét elválasztotta Magyarországtól. Ekkor indult meg a déli rész valódi fejlődése.


A kezdetek 

Komáromban mindig kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott a kedvező dunai átkelés lehetősége, a római kor óta, a folyón haladó vízi és a mellette lévő szárazföldi közlekedési utak miatt.

A 11. században a mai Csillagerőd területén jött létre Rév Komárom, egy picinyke település, melynek lakói a rév körüli teendőket látták el. A Dunán a komáromi várba történő átjutást biztosították, illetve feleltek a biztonságos átkelésért. Észak és Dél között 1589-ig csak hajóval lehetett közlekedni. 1589-ben Pálffy Miklós várkapitány hajóhidat építtetett a vár és a Szent Péter palánk (a mai Csillagerőd elődje) között.

Bernhard Werner rézkarca. Ez volt "Rév Komárom"



A települést a 16. században a törökök pusztították el. A török hódoltság korát követően kb. 1 km távolságra nyugat felé, a mai Erzsébet híd táján lévő hajóhídnál épült újjá Rév Komárom Szőny településrészeként. Egyetlen ekkoriból fennmaradt épülete a hídfő keleti lábának közelében 1659-ben a gróf Zichy család által épített vendégfogadó. Ez az épületegyüttes látható Bernhard Werner 1732 körüli Rév Komáromot ábrázoló rézkarcán. A korábbi hajóhidat 1741-ben egy repülőhíd váltotta fel.

Rév Komárom 1777-ben Szőnytől elszakadva Új Szőny néven önálló községgé vált. 1838-ban újabb hajóhíd létesült. A szabadságharcban szinte teljesen elpusztult Új Szőny fejlődését a vasútnak köszönhette. 1856-ban kötötték össze a Győr-Bécs vasútvonallal. 1860-ban Székesfehérvárral, 1884-ben Budapesttel. 1891-ben megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal. A vasút létesítésével nagyobb számú vasutas telepedett itt le. Iparosok, kereskedők érkeztek a környékről illetve a Duna túlsó partjáról. Az erőd építkezéseinek folytatása 1850 és 1878 között élénkítette a község életét. 1890 körül már 1800-an laktak itt.

Az állandó híd szükségessége már az 1870-es években felmerült, de az Erzsébet híd átadására csak 1892-ben került sor. Az északi Komárom és a déli Új Szőny egyesüléséről már 1895-ben megindultak a tárgyalások, de tényleges hatálya 1896. július 1-jétől kezdődik.

A falusias városrész nem fejlődött sokat az I. világháborúig. Néhány gyár mellett felépült a Frigyes laktanya és a méntelep. A városrésznek egy temploma a Szent István katolikus templom és egy elemi iskolája volt.


Épül a város 

Komárom-Újváros (1919–1923). (Dél Komárom) 1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta az északi városrészt. Április 30-án egy eredménytelen kísérlet volt az elszakított városrész visszafoglalására. A trianoni békeszerződés szentesítette a kialakult állapotokat: a Duna bal parti része, az észak-komáromi rész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett. A déli pedig Komárom-Újváros néven 1923-ig Csonka Komárom vármegye székhelye volt. 1928-tól Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester irányításával folyt az állami kölcsön segítségével megindult városfejlesztés. 1920-ban bevezették a villanyt, 1927-ben megoldódott a vízellátás is Észak-Komáromból. 1937-ben megépült a vágóhíd. 1930-ban járási székhely lett. A Városi székház (polgármesteri hivatal) és a Pénzügyi Igazgatóság neobarokk épületei (1929) után felépült a rendőrség épülete (1930) és a járásbíróság (1935), valamint a pénzügyőri laktanya. (Jelenleg a Klapka György Múzeum van benne.) Egyházi épületeket is építettek, zsidó imaházat (1926), református templomot (1927), baptista és evangélikus imaházakat. A Jézus szíve katolikus nagytemplom 1937-ben épült meg.

1927-ben népkönyvtárral, 1930-ban városi filmszínházzal, 1937-ben magánzeneiskolával és strandfürdővel gazdagodott a város. Megnőtt az iskolai férőhelyek igénye is. Egy református és egy katolikus elemi iskolával, valamint állami polgári iskolával gyarapodott. Az egyesületi élet is fejlődésnek indult. (Önkéntes Tűzoltó Testület, Football Club, Levente Egyesület, Katolikus Kör stb.) Az ipar területén nem sok fejlődés történt. Létesült egy textilgyár és egy vasöntöde. A nagy gazdasági világválság megszüntette a szövőgyárat, és az asztalosárugyárat. Ebben az időszakban felépült kb. 500 magánház. 1938-ra a hétutcás településből 40 utcás város lett.

Az 1938-as első bécsi döntés (november 2.) a Felvidéket visszacsatolta Magyarországhoz. Így a két Komárom újra egy város lett, és megyeszékhely lett. A II. világháborúban több bombatámadás érte Komáromot. (Olajipari vállalat, a vasút, a hidak megsemmisítési kísérlete). A német megszállással együtt a városból kb. 2000 zsidót hurcoltak el. Számos antifasiszta is életét vesztette. Dachauban halt meg Komárom polgármestere 1945. február 5-én a nyilasok által elhurcolt Alapy Gáspár is.

A városból a szovjet hadsereg 1945. március 28–31 között verte ki a német megszállókat. A visszavonuló németek magukkal vitték az olajgyár és a lengyár felszereléseit.


Élet a II. világháború után 

A II. világháború után az északi városrész újra Csehszlovákiához került, a déli pedig ismét az önálló fejlődés útjára lépett. Megindult az újjáépítés, a hivatalok visszatértek és folytatták működésüket. A lakáshiány enyhítésére az 1960-as évektől többszintes ˙(általában 2-4 emeletes) lakóházak, lakótelepek épültek. Bővült az üzlethálózat, a kulturális, sport- és turisztikai létesítmények köre.

A járások megszűnéséig (1983-ig) Komárom járási székhely volt. Fegyveres konfliktus 1956-ban Komáromban nem történt. Október 26-án a budapesti egyetemisták melletti szimpátiatüntetés volt. A Frigyes laktanyát ekkor foglalta el a szovjet hadsereg.

1965-ben a Lengyár áztatóüzeméhez vízforrást kerestek. A kutatóforrásból 64 °C-os termálvíz tört fel. Később gyógyvíznek minősítették.

A rendszerváltás után megalakult önkormányzat egyre nagyobb hangsúlyt adott a városkép újraformálására, rendezett virágos kisváros kialakítására. Önkormányzati és vállalkozói formában bevásárlóközpontok és szupermarketek nyíltak. (Kalmár köz, Duna áruház, TESCO).


Városrészek 

Szőny (Ószőny) 1971-ben nagyközség lett. Komárommal 1977-ben egyesült.

Újtelep Komárom (Szőny) fontos része az Újtelep. Ami a hidegháború utáni településfejlesztés szép példája. Az utcák szabályos rácsos szerkezetben futnak. 3 hosszabb 1,2 km hosszú utca van egymással párhuzamosan észak-déli irányban. És ezeket keresztezik az utcák, amiből szám szerint 8 van és 700 m hosszúak kelet-nyugati irányban. A szabályos rács szerkezet alól kivételt 2 utca képez amelyek átlósan szelik a rácsszerkezetet. Név szerint az Erkel Ferenc és a Mikes Kelemen utca. Az lakótelep központja egy dupla, csúcsukkal érintkező háromszög alaprajzú ikertér amit egy É-D irányú út, egy K-NY irányú utca, és egy átlós (Erkel Ferenc) utca találkozása ad. A térnek nincs hivatalos neve, csak helyi jelleggel nevezik így. Komárom város kórháza a Selye János Kórház a lakótelephez közel működik. Az általános iskola, óvoda, bölcsőde, távolsági autóbuszmegálló, vasúti megállóhely lakótelep legdélibb utcájától is 15-18 perces sétával könnyen elérhető. A lakótelep megközelítése helyi autóbuszon történik (3-as jelzésű) aminek három megállója is van itt. A lakótelep az 1-es főúton közlekedő autóbuszokkal is könnyen elérhető. A lakótelepen van játszótér, bolt, és több kocsma is. Rendkívül nagy a zöldfelület, sok a fa. Minden ház előtt átlagosan 5 fa található. A lakótelepen közel 4000 ember él.

Koppánymonostor: A 19. század végétől a monostori Dunaparton politikusok, kereskedők építették fel villáikat. A településnek a 20. század elején kb. 500 lakosa volt. Közigazgatásilag 1922-től tartozik Komáromhoz, hivatalos neve Koppánymonostor lett. A terület nagy része manapság is üdülőterület, részben a Duna, részben a Duna holtága mellett.
Látnivalók 
Komáromi erődrendszer 

(világörökség jelölt)


Csillag erőd

A komáromi csillagerőd



A Duna jobb parti város erődrendszerének legidősebb tagja, melynek elődje, a Szent Péter palánk 1586-ban épült. Ez az erőd tartotta ellenőrzése alatt a Vág-Duna torkolatát. A másik két magyarországi erődtől abban különbözik, hogy széles vizesárok védte.


Igmándi erőd


Térrfy Gyula utca

Az erődrendszer legfiatalabb tagja 1871-1877 között épült, középkori, lesüllyesztett, olasz minta alapján. Érdekessége az ellenséges tűz szilánkhatásai ellen védelmet szolgáló harántsáncai, amelyek eredeti állapotukban láthatóak. Kazamatáiban tekinthetők meg a Klapka György múzeum lapidáriuma (kőtára) római kori anyagai.
Monostori erőd

Dunapart 1.



Igmándi erőd. Harántsánc



Közép Európa legnagyobb újkori erődje 1850-1871 között épült a Bécset, a Dunántúlt és a Dunát védő komáromi erődrendszer egyik utolsó tagjaként. Korának legfejlettebb technikájával valósították meg, de mire befejezték, haditechnikailag elavult. A két világháború között a Magyar Királyi Honvédség laktanyaként és kiképzőközpontként használta. 1945-től 1991-ig a szovjet csapatok legnagyobb fegyverraktára volt. Ma már katonai szerepe megszűnt.

- Egyik állandó kiállítása a kenyérmúzeum.

- Ezen kívül látható a Várak, korok katonák cimű állandó kiállítás is.

- Kitelepítettek és deportáltak emlékműve a Monostori erőd falán. Nagy János szobrászművész alkotása a felvidéki magyarság 1945 és 1948 közötti években történő meghurcoltatásának állít emléket. A domborművet a Kitelepítettek és Deportáltak III. Országos Találkozóján avatták fel 2004. szeptember 25-én.

 A Petőfi Sándor általános iskola. Előtte az I. világháborús hősök emlékműve.


Belváros 
A főtéren (Jókai tér) áll az 1747-ben épített református templom, melyet 1927-ben neoromán stílusban alakítottak át. Előtte Jókai Mór mellszobra áll. A templom mellett található a város egyik legrégebbi háza, amely egykor fontos postakocsi állomásként működött.



 Az „új” templom
Jézus szíve rk. templom

A modern egyházművészet jelentős alkotása 1937-ben készült. A '30-as évek kiemelkedő képzőmüvészeinek alkotásai díszítik. Szószékének kerámiaképei Kovács Margit alkotásai. A főbejárat felett Szemereki Teréz komáromi származású művész kerámiaképe látható.


Szent Imre Általános iskola és Szent Teréz kápolna

Az egykori római katolikus elemi leányiskola és apácazárda 1923-1925 között épült. Az itteni apácáknak alakították ki a kör alaprajzú Szent Teréz kápolnát. Az iskolaépület bejárata feletti timpanonban lévő kitárt karú Krisztus kép Vilt Tibor munkája.


Szent István rk. templom (kis templom)

A tatai Szabó József építő mester tervezte és építette 1891-ben a főposta melletti Szent István térre.



Brigetio-i leletek a múzeumban
Klapka György Múzeum (Főépülete: Kelemen László u. 22.)

A múzeum főépülete 1996-ban nyílt meg a korábban "finánc laktanyának", majd fiú kollégiumnak használt épületben. A brigetiói ásatások tárgyi leletei szerepelnek az állandó kiállításon, illetve a nagyméretű terrazzo-padlós, freskó és stukkódíszes lakóházak maradványai. Az időszakos kiállítóteremben Komáromhoz kötődő képző-, és iparművészeti, valamint néprajzi és helytörténeti kiállításokat rendeznek.

- Római Kőtár Itt láthatóak Dél-Komárom keleti városrésze Szőny (Brigetio) területén talált kőfaragványok. A halott kultusszal kapcsolatos evilági életöröm túlvilági továbbélését szimbolizáló sírkövek és szarkofágok, a római vallás sokrétűségét jelképező oltárkövek, valamint mérföldköveken kívül, az ittlakók mindennapjaival, az életről és a halálról alkotott elképzeléseivel ismertetnek meg minket.

- Magyar Tengerészet történeti Gyűjtemény Az ország egyetlen összefüggő, a magyar kereskedelmi és haditengerészetével foglalkozó gyűjteménye. Juba Ferenc ajándékozta 1987-ben Komárom városának. A kiállítás megtekinthető a városi önkormányzat épületének alagsorában.


Komáromi Kisgaléria

A Csokonai Művelődési Központban 1977-ben megnyílt galéria képzőművészeti kiállításoknak ad otthont.
Czibor Zoltán emlékszoba (Sport u. 54.)

A komáromi származású világhírű labdarúgónak, a legendás Aranycsapat balszélsője személyes emléktárgyaiból álló emlékszoba a városi sporttelep irodaépületében látogatható.


Komáromi Gyógyfürdő

Vize mozgásszervi (reumatológiai betegségek), nőgyógyászati, bőrgyógyászati problémák kezelésére ajánlott.
Komáromi WF Szabadidőpark Strandfürdője.


Koppánymonostor 
A város határában állott a Koppán nemzetség által a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított bencés apátság Koppánymonostora, melyet 1222-ben említenek először. Ma Monostorpuszta őrzi emlékét.

A 10-es úton Győr felől közeledve Komárom városához, üdülőövezet, csinos lakóházak, a vasúti összekötőhíd, s a Monostori erőd fogadja a látogatót. Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Dunapart, s az Erdő-csárdánál védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt, a középkorban pedig a Katapán nemzetség monostora adott otthont a Szent Benedek rend regulái szerint élő barátoknak. A monostor lakói a török elől menekülve, valószínűleg 1529-ben hagyták sorsára az épületeket. A rövid ideig hiteles helyül is szolgáló monostor romjai 1757-ben még felismerhető állapotban voltak. Helyén ma szivattyútelep áll. Emlékét a településrész elnevezése mellett a koppánmonostori apáti cím, s egy, az épületből fennmaradt kőoroszlán őrzi. Ez utóbbit a Klapka György Múzeumban található. Koppánmonostor jeles műemléke az 1709-ben állított Nepomuki Szent János barokk szobor.


Szőny 
Gyürky-kastély

Az első világháború előtt neobarokk stílusban épült kastély 1945-ig a Gyürky grófok családi kastélya volt. 1945 óta a Selye János városi kórháznak ad otthont. A kastély kertjében botanikai ritkaságok is találhatók. például az elsőnek nyíló téltemető virág.


római katolikus templom

Az 1763-as földrengésben elpusztult háromhajós ősi rk. templom utódja. 1774 és 1778 között épült későbarokkban. Freskója és szószéke valószínűleg Vogl Gergely és Bebo Károly építész munkája. Különlegessége, hogy a templom külső falába a felújítás során visszarakták az 1848-1849-es ágyúzásokkor becsapódott ágyúgolyókat.


Római tábor (Brigetio): Archeológiai kutatások miatt részben visszatemetve.


Nevezetes személyek 
Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Itt született Szekér Joakim Alajos (1752–1810) szerzetes, hadtudományi író, tábori pap.
Itt született Theodor Körner (1873-1957) osztrák katonatiszt, politikus, az Osztrák Köztársaság ötödik elnöke (1951-1957)
Itt született Kézdi Árpád (1919–1983) építőmérnök, az MTA tagja, a talajmechanika és a geotechnika kiemelkedő tudósa.
Szőnyben született Csonka Péter (1974) természetfotós
 Itt született Dukay Barnabás (1950-) Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneművészeti Egyetem tanára.

 

Felvidéki rész:

Földrajz

Komárom a Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekszik, a Kisalföld sík vidékén. A város közigazgatási területén, Lándorpusztánál ömlik a Vág-Dunába a Nyitra, melynek torkolatánál egy folyami sziget is kialakult (Apáli). Ez a vidék gazdag élővilágával, ártéri erdeivel természetvédelmi terület. 110 m-es tengerszint feletti magasságban terül el, keletről és északról a Vág-Duna és annak holtága, délről a Duna alkotja természetes határát. Az Erzsébet-sziget csaknem a város teljes hosszában végighúzódik és a hajógyár, valamint a kikötő által használt Kis-Duna-ág választja el a várostól. Kiváló helyzete révén már az ókorban fontos kereskedelmi utak keresztezték itt egymást és ez megalapozta a város későbbi fejlődését. A középkorban itt volt az egyetlen olyan átkelőhely a Pozsony és Budapest közti 200 kilométeres folyamszakaszon, mely az év minden szakában, nagyobb egységek (kereskedőkaravánok, hadseregek) számára is használható volt. A folyam szabályozása előtt a Komárom feletti szakaszon a számtalan mellék- és holtág, Szőny és Dunaalmás térségében mocsár, tovább Budapestig pedig a folyamig ereszkedő hegyek alkottak természetes akadályt. Pozsony és Budapest között ma is csupán Komáromnál ível át kettős híd (közúti és vasúti) a Dunán. A város fekvése napjaink térszerkezetében is rendkívül előnyös (közúton és vasúton is pontosan félúton fekszik Budapest és Pozsony között).



A város mai közigazgatási területe 102,88 km², mellyel Szlovákia legnagyobb kataszterű települései közé tartozik. A településföldrajzi értelemben vett Komáromot északról a 19. században épült Nádor-vonal erődítménye, északnyugatról és nyugatról pedig a Magyarországra vezető vasútvonal határolja. A történelmi városmag ennél jóval kisebb, északról a Rákóczi, nyugatról pedig a Kertész utca alkotja a határát. Az ezen kívül eső terület túlnyomó része a 19-20. században épült be. A 20. században a városhoz kiterjedt falusias területeket csatoltak: 1954-ben a jókora tanyavilággal rendelkező Kavát (mely korábban Keszegfalvához tartozott), 1980-ban pedig a korábban önálló községnek számító Örsújfalut. A város közvetlen vonzáskörzetébe tartozó települések: Gadóc (Hadovce) a gútai út mellett, Kabátfalu (Nová Osada) a Komáromi-főcsatorna zsilipjénél, Gyulamajor (Ďulov Dvor) az érsekújvári főút mentén, Harcsás (Harčáš) és Kisizsa (Malá Iža) a Vág-Duna bal partján; valamint az egykori érseki birtok, Lándorpuszta (Lándor) a Nyitra torkolatánál. Örsújfaluval együtt két jelentősebb puszta, Szentpálpuszta (Pavel) és Cserhátpuszta (Čerhát) is közigazgatásilag Komárom része lett.


Nevének eredete

Történelmi városközpont (Nádor utca)



A város területén három piaci település volt a 11.-13. században, Villa Camarum, Villa Kezw (Keszi) és Villa St. Andrea (Szentandrásfalva), az elsőben kell keresni a város nevének az eredetét. A tatárjárás után a mai Szent András-templom környékén levő Szentandrásfalváról, valamint a Nádor-vonal IV. bástyájának környékén levő Kesziről nem történik említés.

A Komárom név eredetére számos magyarázat született, de egyik sem bizonyíható minden kétséget kizáróan. Az ismert indoklás, miszerint a szlovák komár szó (magyarul szúnyog) adta a város nevét, vitatott. A Camarum név a latin aurum („arany”) szót rejtheti magában. Anonymusra hivatkozva egyes kutatók a kunok latin nevét (cumanus) veszik a név alapjául, mások szerint egy egykori főispán nevéből származik. Alapy Gyula szerint a Kama folyó mellékéről származó törzsek adták nevét, mely "vízkanyarulatot" jelentene. Blaskovics József turkológus professzor véleménye szerint a magyarokhoz csatlakozott kabar nép nevéből származhat a Komárom név. Minden alapot nélkülöz, de érdekességként megemlítendő az a magyarázat, mely szerint a város neve német eredetű. Eszerint az ostromlóknak kiáltott Komm morgen, vagyis jöjj holnap (mert ma ugyan nem tudsz bejönni) adta a város nevét.

Az 17. században több tövénycikk is Rév-Komárom néven említi a várost Fényes Elek 1836-ban, illetve A Pallas nagy lexikona a 19. század végén említi Révkomáromot, mint Komárom egyik nevét. Mivel a mai magyarországi Komárom ekkor még nem is volt a város része, ezért ez az elnevezés kizárólag a ma Szlovákiához tartozó részre vonatkozott. Ez az elnevezés Magyarországon az 1990-es években a médiában és a köznyelvben is elterjedt, a Földrajzinév-bizottság is ennek használata mellett döntött.


Történelem  


 

Komárom 1594-es török ostroma, amely a végvári vitézek sikerével zárult

Klapka, Komárom hőse

Az első önálló szlovákiai magyar egyetem, a Selye János Egyetem modern szárnya

A Vág-Duna torkolatánál, a Duna partján épült fel Komárom, rendkívül gazdag múltra tekinthet vissza. A dunai és Vág-dunai révek tették lehetővé három nagy területi egységnek, a Dunántúlnak, a Csallóköznek, a Mátyusföldnek az egymás közötti folyamatos összeköttetését, s a révek birtoklása az egész környék feletti uralmat jelentette. A hely nagy jelentőségű volt a rómaiak számára is, akik a Duna jobb partján kiépítették a határt védő limes erődrendszert, Brigetio légióstáborral egyetemben. A Duna bal partján, a mai Izsa község mellett Celemantia néven egy ellenerődöt hoztak létre. Brigetio erős erődítményével, kikötőjével és dunai híddal rendelkezett.

Az 5. század környékén a hunok és más ide behatoló törzsek áttörték a limes-i erődrendszert és behatoltak Pannóniába. A rómaiak után avar-hun törzsek telepedtek le, keveredve már régóta itt élő törzsekkel. A környék a magyarok bejöveteléig hadászati és gazdasági központ volt.

A magyar törzsek 9. századi letelepedése után a gróf Cseszneky család ősatyja, Ketel vezér kapta meg a csallóközi területeket, fia, Alaptoma Vág-Duna közben (mai Komárom területén) építette fel Komárom várát, mely Komárom vármegye névadója és első székhelye lett. Városi jogait 1265-ben IV. Bélától kapta. A királyi várat egy időben Csák Máté foglalta el, és birodalmának déli védőbástyájává tette. 1318. november 3-án vették vissza a király seregei. Több tulajdonosa volt, majd 1527-ben I. Ferdinánd serege egy napi lövetés után foglalta el. 1529-ben meghódolt a Bécs ellen vonuló szultán serege előtt, de az nem hagyott benne őrséget, ezért kardcsapás nélkül került vissza. 1594-ben olasz építészek átalakították, ekkor tűnt el a középkori mag. Még ebben az évben, 1594 őszén a törökök hatalmas hadsereggel próbálták meg bevenni a várat, azonban a Braun Erasmus vezette végvári vitézek egy hónapos hősies küzdelem után megfutamították őket.

A városnak 1606-ban református kollégiuma, 1649-ben katolikus gimnáziuma létesült. 1663-ban a török közeledtére megerősítették, korszerű védművekkel látták el. A kurucok meg sem próbálkoztak ostromával. 1715-re az ország ötödik legnagyobb városává fejlődött. 1763-ban földrengés sújtotta. 1783-ban II. József a vár elbontását rendelte el, majd 1785-ben a városnak adta. 1808-ban ismét bővítették és megerősítették, kiépült külső erődrendszere. 1809-ben ide menekült I. Ferenc a francia hadak elől.



Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a komáromi vár különleges szerepet játszott. 1848 tavaszán az esztergomi nemzetőrök merész akciója következtében vér nélkül került magyar kézre. 1848. szeptember 17-én tűzvész pusztította.

1848 decemberétől az osztrákok folyamatosan ostromolták Komáromot. A várost 1849. április 22-én mentette fel a Damjanich János és Klapka György vezetésével érkező magyar sereg. 4 nappal később, 1849. április 26-án határában zajlott a komárom-szőnyi csata (első komáromi csata), amelynek során sikerült áttörni az ostromgyűrűt.

A második komáromi csata Komárom várának védői, Görgey Artúr és Klapka György parancsnoksága alatt), valamint a várat ostromló osztrák-orosz sereg között zajlott 1849. július 2-án. A fiatal magyar sereg bátor helytállásával és fegyelmezettségével sikeresen verte vissza a számbeli fölényben levő ellenség támadását. A csatát július 11-én sikertelen áttörési kísérlet követte (harmadik komáromi csata). A Duna jobb partján vívott ütközetben Görgey vereséget szenvedett az osztrák seregtől. A vár a továbbiakban Klapka György parancsnoksága alatt jelentős osztrák erőket kötött le, és csak jóval a fegyverletétel után október 2-án kapitulált. Az 1850-es években tovább erődítették és hatalmas 60 000 katonát befogadó erődítménnyé vált.

A mai magyarországi város területe a 19. század végéig Szőny része volt Újszőny néven. E településrészt 1896-ban átcsatolták Komáromhoz, azután hogy 1892-ben elkészült a Duna két partját összekötő Erzsébet híd. Ezután az északi részt Öregkomáromnak is nevezték, hogy a déli parton fekvő Komárom-Újvárostól megkülönböztessék. Az akkor még egységes városnak 1910-ben 22 337 lakosából 19 924 magyar, 1248 német és 768 szlovák volt.

1919-ben, az északi rész csehszlovák megszállásakor a két városrész elszakadt egymástól, amit a trianoni békeszerződés 1920-ban megerősített.

1920 és 1923 között a Magyarországon maradt rész továbbra is törvényhatósági jogú városként működött, bár normális körülmények között mintegy 6000 főnyi lakossága alapján ez nem így lett volna. Elnevezése is bizonytalan volt, hol Újkomáromként emlegették, hol Komárom (Újváros) néven.Az átmeneti állapot az 1923-as megyerendezéssel ért véget, amikor a város elnevezése Komárom lett és rendezett tanácsú várossá alakult az Esztergom székhelyű Komárom és Esztergom k.e.e. vármegyén belül.

1938 és 1945 között a város magyar uralom alatt újra egyesült. 1941-ben a lakosság 96%-a magyar volt. A második világháború után az északi rész ismét Csehszlovákia (ma Szlovákia) része lett.

1945-ben magyar lakosságából 9000 főt kitelepítettek, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus éveiben a város gyors fejlődésen ment keresztül, itt hozták létre Csehszlovákia legnagyobb hajógyárát. 1974-ben 27 000 lakosa volt. 2003-ban alapították és 2004-ben itt kezdte meg működését a három egyetemi karral rendelkező Selye János Egyetem.


Közigazgatás 
Önkormányzat 


 

A Városi hivatal a Tiszti Pavilonban



Komárom pecsétje az 1745-ből származó kiváltságlevélen

A komáromi városi önkormányzat élén az 1990-ben elfogadott alaptörvény értelmében a polgármester áll. Jelenleg (2002 óta) ezt a tisztet Bastrnák Tibor (MKP) tölti be, akit a 2006-os önkormányzati választások is megerősítettek hivatalában. A polgármesternek két helyettese (jelenleg: Szabó Béla, Hortai Éva) van. A polgármester és helyettesei a Klapka-téri városházában működnek. A városi képviselő-testület 25 tagból áll, akiket a 2006-os választásokkor 5 szavazókörzetből választottak meg. Közülük 14-en a Magyar Koalíció Pártja színeiben indultak, tízen függetlenek, 1 képviselő pedig a Smer tagja. A képviselő-testületnek 9 bizottsága van, irányítása alá tartozik a városi hivatal (mely a Tiszti Pavilon épületében működik), a 8 tagú városi tanács és a városi rendőrség.


A város jelképei 



Komárom címeres zászlaja a Megye utcában

A város hivatalos jelképei a városi címer, zászló és pecsét, melyek leírását az 1990. évi alaptörvény rögzíti.

A címert a város pecsétjén már 1604-ben ábrázolják, majd 1745-ben, Mária Terézia kiváltságlevelén is látható. A címer a Duna és a Vág-Duna által körülölelt szigetcsúcsot ábrázolja, rajta a komáromi vár háromtornyú alakjával és nagy rácsos nyitott kapuval vörös háttér előtt. A vár felett két aranyszínű, hatágú csillag látható. Ugyanezek a motívumok láthatóak Dél-Komárom címerén is.

A város zászlaja zöld-sárga-piros színű trikolór, mely fecskefarokban végződik. A szocialista időszakban a város akkori címerével (mely a jelenlegihez hasonlított) együtt használták. A városi zászló a városháza épületén látható a szlovák állami zászlóval, használatának feltételeit szintén az alaptörvény szabályozza.

Komárom pecsétjét a városi címer alkotja Sigillum Civitatus Comaromiensis körirattal.

A város jelképe még a Klapka-induló is, melyet az 1849-es ostrom idején komponált Egressy Béni, a komáromi védősereg zenekarának hadnagya. A diadalmas ácsi ütközet után (1849. augusztus 4-én) játszották először a városi díszfelvonuláskor. Klapka utolsó seregszemléjén, október 3-án is a Klapka-indulót játszották. Később (1861-ben) Thaly Kálmán írt hozzá szöveget. Az induló 1896 óta naponta kétszer is felhangzott a városháza tornyából, 10 és 16 órakor egy huszár trombitán játszotta el. 1999-ben a szabadságharc 150. évfordulójakor felelevenítették ezt a hagyományt és azóta újra felhangzik naponta kétszer Komárom nemhivatalos himnusza.


Városrészek 

Belváros
Kikötői városrész
Északi városrész - Vág lakótelep
Singelő, Holt-Vág, Apáli-sziget
Külváros
Erzsébet-sziget

Külterületek, csatolt részek:
Cserhátpuszta (Čerhát)
Gadóc (Hadovce)
Gyulamajor (Ďulov Dvor)
Harcsás (Harčáš)
Kabátfalu vagy Partosújtelep (Nová Osada)
Kava
Kisizsa (Malá Iža)
Lándor vagy Lándorpuszta
Pálmajor (Pavel)
Őrsújfalu (Nová Stráž)
Népesség [szerkesztés]

2001-ben 37 366 lakosából 22 452 magyar (60%), 12 960 szlovák (35%), 459 roma(1,2%), 368 cseh (1%), 24 német, 17 ukrán és 5 ruszin nemzetiségű volt.

Az 1991-es népszámláláskor 37 370 lakosából 23 753 magyar (63,5 %), 12 641 szlovák (33,8 %), 540 cseh (1,44 %) és 254 roma (0,68 %) nemzetiségű volt. Ugyanekkor 16 678 római katolikus (44,6 %), 3153 református (8,4 %) és 1391 evangélikus (3,7 %) vallású lakosa volt a városnak. A felekezeten kívüliek száma 7715 volt (20,6 %), 8096 lakos felekezeti hovatartozását a népszámlálás nem állapította meg.

2007. december 31-én a Szlovák Statisztikai Hivatal becslése szerint Komáromnak 36 066 lakosa volt.


Népességszám-változás 

forrásÉv Lakosság
1715 8 321
1720 10 420
1780 11 007
1787 12 067
1847 20 660
1850 11 214
1870 12 812
Év Lakosság
1880 13 108
1891 13 076
1910 22 337
1921 17 715
1930 21 158
1940 21 957
1950 16 343
Év Lakosság
1961 23 995
1970 26 633
1980 32 520
1991 37 370
2001 37 366
2007 36 066




Gazdaság 

A komáromi hajógyár
A város legfontosabb ipari üzeme az 1947-ben alapított Szlovák Hajógyár (Slovenské lodenice), mely a rendszerváltás előtt Steiner Gábor kommunista politikus nevét viselte. A folyami és tengeri hajókat (korábban szovjet, napjainkban főleg német megrendelésre) egyaránt előállító vállalat a 2000-es évek elején a csőd közelébe került, de állami beavatkozással sikerült megmenteni a bezárástól, bár foglalkoztatottainak száma töredékére csökkent (mintegy 800 alkalmazott 2006-ban). A városban már 1898 óta működött hajógyár, akkor még az Erzsébet-sziget nyugati részén (a mai határátkelő közelében). 1923-ban a csehszlovák állam bérbe adta a Škoda részvénytársaságnak, mely hajójavítással, motoros vontatók, uszályok, monitorok előállításával foglalkozott. Az 1920-as években 300-500 alkalmazottja volt a gyárnak. Az új hajógyár alapkövét 1947. április 23-án tették le a város nyugati részén, a Nádor-vonal I. erődjénél, melyet a gyár építésekor lebontottak. A gyorsan bővülő üzem 1950-ben önálló nemzeti vállalattá alakult és Steiner Gábor nevét vette fel, ebben az évben kezdődött meg a termelés. hamarosan a város és a járás legnagyobb munkaadójává vált. Az 1954-es és az 1965-ös árvizek súlyos károkat okoztak. A gyár fénykorában folyami és tengeri hajókat, kotrógépeket és uszályokat is előállítottak.
Az élelmiszeripar fő képviselői az 1970-ben a Szövetkezeti utcában átadott sütöde és a Gadóci úton található húsfeldolgozó üzem. A 2000-es években rövid ideig jegestea-üzem (London Ice) is működött Komáromban.
A komáromi nyomda az egykori Szt. József ispotály helyén 1904-ben épült Spitzer-házban működött 1950-ig. Mai helyére, a Duna-rakparti épületbe 1985-ben költözött. 1960 óta főként újságokat, folyóiratokat állít elő, az Új Szó kivételével csaknem az összes szlovákiai magyar sajtóterméket itt állítják elő, de sok magyarországi hetilapot is itt nyomtatnak.
A bőrgyár a Pozsonyi úton, a cipőgyár a Szabadság utcában (a gútai út mellett) fekszik. A cipőgyárat az 1970-es években hozták létre elsősorban a női munkaerő hasznosítására.
Őrsújfalun a korábbi tejfeldolgozó üzem helyén 2006 óta bútorgyár működik.
A rendszerváltás előtt dohánygyár is működött a városban, melyet 1923-ban hoztak létre a nem sokkal korábban megszüntetett lőporgyár helyén. 1965 után füstszűrőket is előállítottak az üzemben, ahol 1973-ban 270-en dolgoztak.


Közlekedés 
Közúti

 

Központi buszpályaudvar



Az egykori határátkelőhely Magyarország felől
 

 

 

 

A vasúti Duna-híd


 

 

 

 

Kis-Duna-ág

 



Komárom Dél-Szlovákia fontos közúti csomópontja, az Erzsébet-híd révén pedig a magyarországi úthálózathoz is kapcsolódik. A 63-as főút köti össze Dunaszerdahelyen (50 km) keresztül Pozsonnyal (100 km), valamint Párkánnyal (50 km). 2001 óta, a Mária Valéria híd átadásával ez utóbbi szakasznak megnőtt a jelentősége és a forgalma. A 64-es főút Érsekújvárral (29 km) és Nyitrával (70 km) teremt összeköttetést. Az 573-as út Gútával (23 km) köti össze Komáromot, Gútán keresztül pedig a Vág-Duna jobbparti településeivel és Vágsellyével (52 km) teremt összeköttetést. A járás településeivel és Szlovákia legtöbb városával az SAD társaság (melynek városi telephelye a város nyugati végén, a Pozsonyi úton található) Karosa autóbuszai kötik össze Komáromot, bár napjainkban megjelentek a magánkézben levő buszjáratok is. A központi buszpályaudvar a vasúti pályaudvar mellett található (korábban a Kossuth téren volt) a Petőfi utca északi végénél. Kisebb buszpályaudvar található a hajógyár mellett, a Pozsonyi úton is. A 63-as út városon áthaladó szakaszát (Pozsonyi út – Megyercsi út – Rákóczi utca) az 1970-80-as években szélesítették ki négy sávosra, a II. bástyánál a vasúti síneket átívelő felüljárót 1984 augusztusában adták át.

A városnak két közúti hídja van. A Dunán átívelő Erzsébet híd 1892-ben épült fel. A 414 m hosszú híd északi lábánál, az Erzsébet-szigeten építették fel 1982-ben a komáromi határátkelőhelyet. 2007. december 21-én, a schengeni egyezménybe való belépéskor megszűnt az határellenőrzés, azóta teljesen szabad az átjárás a magyarországi és a szlovákiai városrész között. A városból a Kertész utca vezet az Erzsébet hídra, amely a Kis-Duna-ágon átvezető, 1968-ban épült felnyitható hídon vezet át (elődjét, a kis-dunai acélhidat, 1898. november 21-én adták át a forgalomnak). Az 1913-ban épült, a második világháborúban felrobbantott vág-dunai híd helyett 1946-1948 között fahidat építettek, amely azonban 1950-ben leégett. Helyette egy ideig összerakható acélhíd szolgálta a forgalmat, majd 1955-ben átadták a mai Vág-hidat.

Az ezredforduló után, a dél-komáromi ipari park megnyitásával és az Európai Uniós csatlakozással jelentősen megnövekedett az országúti forgalom a városban, mely egyre nagyobb terhelést jelent az Erzsébet hídnak és a Komáromon áthaladó főutaknak. Ezért döntés született a vasúti Duna-híd mellett egy új híd megépítéséről,[12] melynek építése a tervek szerint 2009-ben kezdődik meg. A hidat eredetileg a Vág-Dunától keletre, Harcsásnál tervezték felépíteni, de később a jelenlegi helyszín mellett döntöttek. A majdani híd egypilonos szerkezetű, 590 m hosszú létesítmény lesz .


Vasúti

1884-ben épült meg a az Újszőny–Tata–Budapest vasútvonal, melynek állomása a Duna jobb partján létesült. A város lakói csak 1892, az Erzsébet híd megépülése után jutottak el akadálytalanul az új állomásra, mely Újszőny (a mai Dél-Komárom) gyors fejlődését hozta (1896-ban hivatalosan is Komáromhoz is csatolták). 1896-ban elkészült a Pozsonyt Komárommal összekötő csallóközi vasútvonal, melyen november 16-án indult el az első vonat Dunaszerdahely felé. Állomása (az indóház) az akkori városon kívül, a Kisér mellett épült fel. A vasúti közlekedés fejlődésének nagy lökést adott a Komárom–Érsekújvár vasútvonal átadása 1910. május 4-én. A vonal kiépítésével járt a vasúti Vág-híd felépítése, új állomásépület létesítése (a mai helyén, 150 méterre az indóháztól), a mocsaras területen egy magas töltés létrehozása. 1910–1914 között felépült a vasúti Duna-híd és így megvalósult a Duna két oldalán futó vasútvonalak összekapcsolása. Ehhez új vasúti töltéseket kellett létrehozni és a Nádor-vonalat átvágni az I. és II. bástya között. 1914. április 9-én megindult a forgalom a közadakozásból épült Komárom–Gúta szárnyvonalon is.

1944. október 7-én és 14-én amerikai repülőgépek több hullámban bombázták Komáromot és a vasútállomást majdnem teljesen lerombolták. A vasúti hidakat a németek robbantották fel 1945 márciusában. 1947-ben indulhatott csak meg újra a vasúti forgalom Érsekújvár felé, az ideiglenes vág-dunai acélhíd megnyitásával (1953 júliusában építették újjá). 1954. december 28-án újjáépítették a dunai acélhidat is és január 1-jén megindulhatott a forgalom a magyarországi Komáromba vezető vonalon. Az 1950-es évek elején épült meg a hajógyár felé leágazó üzemi szárnyvonal is.

Az érsekújvári vasútvonalat 1967–1969 között villamosították, az első villanymozdonnyal vontatott szerelvény 1969. szeptember 27-én futott be a komáromi állomásra. 1972. május 24-én a magyarországi Komáromba vezető vasútvonal villamosítása is befejeződött. 2003-ban a Szlovák Vasutak (tucatnyi más mellékvonallal együtt) megszüntette a forgalmat a Komárom-Gúta mellékvonalon.


Vízi közlekedés 

Komárom Szlovákia második legfontosabb kikötője (Pozsony után). A dunai kikötő elsősorban teherforgalmat bonyolít le, a személyforgalom jelentéktelen. A legfontosabb áru a Dél-Szlovákiában termelt gabona, amelyet a Kis-Duna-ág északi partján kiépült rakpart darui raknak át a szállítóuszályokba. A két világháború között kiépült kikötőt a várostól magas kerítés választja el, így a város életéhez az szinte egyáltalán nem kapcsolódik.


Helyi közlekedés 

A városi tömegközlekedést az érsekújvári igazgatósághoz tartozó komáromi SAD (Slovenská autobusová doprava) társaság látja el. A városi buszok 5 vonalon (MHD 2, 3, 6, 7, 8) közelekednek. A városban 4 taxivállalat is működik.


Kultúra, művelődés 



A magyar nyelvű Jókai színház esti fényben



A Klapka tér Klapka György szobrával



Városközpont a Szent András-templommal

Komárom a szlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, 1952 óta itt működik a Jókai Színház. Színielőadásokat tartanak még a Városi Művelődési központban (VMK), melynek épülete az 1980-as évek elején épült az Anglia-parkban, az Újvár kapujának közelében. Ekkor a Barátság háza nevet kapta és a szovjet kultúra népszerűsítését szolgálta, egyben a várban állomásozó szovjet katonaság kultúrháza volt. 1990 óta művelődési központ. Később Csokonai Vitéz Mihályról nevezték el.

A városi filmszínház a Megye utcában, a vármegyeházzal szemben, az egykori Centrál szálló szomszédságában álló Tatra-mozi. 1924-1928 között a Centrál kibővítésével hangversenytermet hoztak létre, később mozivá alakították át, melynek nézőtere 332 férőhelyes. A II. lakótelepen szabadtéri mozi található, melyet 2007-ben újítottak fel.

Komárom legnagyobb könyvtára a Szinnyei József Könyvtár (korábbi nevén Komáromi Járási Könyvtár) az Eötvös utcában, de a Selye János Egyetem is gazdag könyvtárral rendelkezik. A képtárak közül meg kell említeni a volt helyőrségi templomban működő Limes galériát és a Nádor-vonal V. bástyájában található T galériát is.

A városnak 1966 óta saját kamarazenekara is van, mely a Comorra nevet viseli. A zenekar főként a komáromi zeneiskola pedagógusaiból áll, évente többször tart előadásokat.

A város legjelentősebb ünnepi rendezvénye az 1991 óta minden év április végén megrendezett Komáromi Napok.


Helyi sajtó, média 

Komáromban három fontosabb helyi lap jelenik meg:
Komárom város önkormányzatának hivatalos lapja az ingyenesen terjesztett Komáromi Lapok, mely 1849-ben jelent meg először. 1871-1944 között folyamatosan megjelent hetilapként, sokáig Tuba János főszerkesztése alatt. 1991-ben újraindították, de immár kétnyelvű kéthetilapként és elődjénél jóval kisebb terjedelemmel [9].
A Delta a Komáromi járás hetilapjaként határozza meg magát, szintén kétnyelvű újság, 2003 óta jelenik meg.
A Dunatáj magyar nyelvű regionális hetilap, 1990 óta jelenik meg

A Komáromi Városi Televízió kétnyelvű, hetente változó félórás műsorral jelentkezik. Komáromon kívül a járás csaknem felében fogható az adása .
Oktatás 
Felsőfokú 
Selye János Egyetem - 2004-ben alapították.


Középfokú 
Selye János Gimnázium – az 1649-ben a jezsuiták által alapított későbbi bencés gimnázium a szlovákiai magyarság egyik legfontosabb oktatási intézménye. Jelenlegi épülete 1908-ban épült a Király püspök utcában. Egykori híres diákjának nevét 1994-ben vette fel.
Ľudovít Šulek Gimnázium – a Széna téren található épületét eredetileg polgári fiúiskolának emelték 1910-ben. A szlovák nyelvű gimnázium 1936 szeptemberében kezdte meg működését, 1995-ben vette fel a komáromi vár kazamatáiban 1849-ben elhunyt szlovák Štúr-követő nevét, akinek emléktáblája is van a gimnázium alagsorában.
Ipari Szakközépiskola – a Jókai színházzal szemben, a Petőfi utcában található főépületét 1964. február 17-én adták át.
Gépészeti Szaktanintézet – a hajógyár szakmunkás-utánpótlásának képzésére alapították az 1950-es években. Épülete a Vár utcában található, a sporttelep mellett.
Építők Utcai Szaktanintézet - 2007-ben egyesítették a Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskolával.
Marianum Iskolaközpont - magyar nyelvű egyházi iskola, alap- és középfokú képzéssel, óvoda is tartozik hozzá. Az 1929-ben alakult Marianum Kisszeminárium épületében működik a Király püspök utcában 1994 óta.


Alapfokú 
Munka utcai Alapiskola – 1966-ban épült fel a város legnagyobb magyar nyelvű alapiskolája.
Eötvös utcai Alapiskola - a kikötői lakótelepen található a város 2. legnagyobb magyar nyelvű alapiskolája, melyet 2008-ban 450 diák látogatott.
Jókai Mór Alapiskola - korábban Béke utcai Alapiskola néven, magyar nyelvű.
Komenský utcai Alapiskola - szlovák nyelvű.
Határőr utcai Alapiskola - szlovák nyelvű, az egykori Leánypolgári épületében működik.
Rozmaring utcai Alapiskola - szlovák nyelvű.
Kisegítő Alapiskola


Turizmus, látnivalók 
Műemlékek 

Belváros:
Komáromi vár (Ó- és Újvár)
Klapka tér
Klapka György szobra
Városháza
Zichy-palota - Európa-udvar, II. András király szobra, Országalma-szökőkút, zenepavilon
Anglia-park
Tiszti Pavilon
Nádor utca
Ghyczy-kúria
Szent András-templom
Bencés rendház
Duna Menti Múzeum
Szent József-kápolna
Vigadó
Grand Kávéház
ráctemplom
Megye utca
Szentháromság-szobor
Centrál Szálló (ma biztosító)
Vármegyeháza
Jókai utca
Szent Anna-kápolna
Jókai Mór és Selye János emléktáblája
református templom és református kollégium
Kossuth-tér
Szent Rozália-templom
Ferences barátok utcája
Katonatemplom
evangélikus templom

Kikötői városrész:
Zsidó Kistemplom, holokauszt emléktábla
Pozsonyi-kapu
Komáromi temetők

Singelő:
Komáromi erődvonal VI. Bástya - római kőtár (lapidárium)
V. bástya - T-galéria
Apáli-kapu


Szobrok, emlékművek 



Jókai szobra a Duna Menti Múzeum előtt



A Meghurcoltak emlékműve az 1945 után kitelepítetteknek állít emléket



Az Apáli Természetvédelmi Terület Lándornál
Klapka György tábornok szobra – a város Klapka tábornokról elnevezett főterén áll, 1896. november 15-én avatták fel. Alkotója Róna József, aki a tábornok budapesti síremlékét is készítette. 1895-ben megalakult a Klapka-szobor bizottság, amely gyűjtést kezdett a szobor állítására. A kőtalapzat (melyet október 22-én állítottak fel) előtt áll a tábornok és a katonák vitézségét jelképező harci oroszlán. Eredetileg díszes vasrácsozat vette körül a szobrot. 1947. április 30-án a szobrot eltávolították a térről és helyére egy évvel később Milan Rastislav Štefánik szobrát állították. Tárgyalások folytak a szobor átadásáról Magyarországnak, ami végül nem történt meg. 1965-ben, a várossá emelés 700. évfordulóján állították újra fel az Anglia-parkban, majd 1991. május 5-én nagyszabású ünnepség keretében visszakerült eredeti helyére.
Jókai Mór szobra – Berecz Gyula alkotása, a Duna Menti Múzeum előtt látható. Az egész alakos ülőszobrot 1937. november 28-án adták át. A második világháború után lebontották, de már 1952-ben visszakerülhetett eredeti helyére. Bővebben
A Kis-Duna hídjának lábánál található Lehár-parkban (a zeneszerző szülőházának helyén) áll Lehár Ferenc bronzszobra, mely a műszét karnagyként ábrázolja. Emil Venkov pozsonyi szobrász alkotását 1980. június 5-én avatták fel.
Csokonai Vitéz Mihály szobra a Gomba utcában áll. A 2 m magas, egész alakos bronzszobrot – Darázs Rozália alkotását – a költő halálának kétszázadik évfordulóján, 2005-ben avatták fel.
Kaszás Attila egész alakos szobrát 2008. április 19-én avatták fel a Jókai színház előtt.
Szent István király lovasszobrát 2009. augusztus 21-én avatták fel a Lúdpiac téren.
Milan Rastislav Štefánik egész alakos szobra (Otakar Špániel cseh szobrász alkotása) a róla elnevezett téren áll, a Matica slovenská székháza előtt. A szobrot eredetileg 1930-ban emeltette a várban állomásozó 12. csehszlovák gyalogezred az Anglia-parkban, a várba vezető út mellett. 1938 őszén Besztercebányára menekítették, ahol az Urpín-hegyen állították fel. 1948. május 9-én állították fel újra a főtéren, a mai Klapka-szobor helyén. Az 1950-es évek elején lebontották, majd 1968-1974 között ismét az Anglia-parkban állt. Mai helyén 1990. október 28-án avatták fel.
V. László mellszobra – a városban született király mellszobrát 2000-ben avatták fel az Anglia-park szélén, a Városi Művelődési Központtal szemben.
Selye János mellszobra a Tiszti Pavilon udvarán áll.
A meghurcoltak emlékműve a Megye utcában a kitelepített komáromiaknak és a második világháborúban elhurcoltaknak állít emléket. A súly alatt görnyedő emberalakokat ábrázoló szobrot 1999. május 2-án adták át.
A második világháború áldozatainak emlékműve a Széna-téren áll. Emil Venkov alkotását 1971. május 21-én avatták fel, a nyilasok által 1944-1945-ben meggyilkolt 34 antifasiszta emlékét őrzi.
Az aradi vértanúk emlékműve az Anglia-parkban található.
A szovjet tengerész szobrát, Ľudmila Cvengrošová szobrászművész alkotását 1965. március 30-án állították fel a Štefánik téri parkban.


Természeti látnivalók 
Vág-holtág üdülőtelep
Apáli-sziget - Apáli Természetvédelmi Terület


Sport, szabadidő 
A szervezett sportélet a városban az 1896-ban alapított városi és vármegyei sportegyesület működésével indult meg. 1900-ban alakult meg a ma is működő KFC (Komáromi Football Club). A 20. század elején létrejött a KAC (Komáromi Atlétikai Club), ahol labdarúgással, tenisszel és vízi sportokkal foglalkoztak.
Komárom sportéletének központja az Anglia-park északi oldalán, a termálfürdő szomszédságában levő sporttelep. A középkorban itt folyt a Vág-Duna, később egy liget keletkezett (Pintyliget), melynek fáit a 19. században kivágták és katonai gyakorlóteret hoztak létre. Itt létesült később a Spartak SE stadionja, 1973-1978-ban épült a 800 férőhelyes sportcsarnok, majd 1980-1981-ben a röplabda- és a birkózócsarnok.
A város évente megrendezett jeles sporteseménye a két Komárom közötti futóverseny, melyet a Komáromi Napok alkalmából tartanak.
A hagyományos András-napi vásár.

Híres emberek 



Kollonich Lipót



Jókai Mór



Lehár Ferenc
Komáromban született 1440. február 22-én V. László király.
Itt született 1631. október 26-án gr. Kollonich Lipót nyitrai, majd bécsújhelyi püspök, a magyar kamara elnöke, a magyar ellenreformáció vezéralakja.
1694. augusztus 23-án itt született Brentán Károly jezsuita hittérítő és felfedező.
Itt született 1753. május 10-én Zay Sámuel orvos, természettudós
Itt született 1754. július 11-én Cseh Szombathi János orvos, író.
Itt született 1760. szeptember 16-án Kulcsár István történetíró.
Itt született 1768. január 25-én Döme Károly író.
Itt született 1786. augusztus 25-én Mindszenti Antal író.
Itt született 1797. június 6-án Gévay Antal történész.
Itt született 1806. július 28-án Farkas Lajos régész, író.
Itt született 1808. február 12-én Ghyczy Kálmán politikus, Komárom vármegye alispánja, képviselőházi elnök.
Itt született 1814. december 17-én Tóth Lőrinc író, jogtudós, publicista.
Itt született 1816. június 2-án Somogyi Alajos író.
Itt született 1819-ben Beöthy Zsigmond író, költő, jogász, jogi szakíró.
Itt született 1821. április 6-án Samarjai Károly költő.
Itt született 1825. február 18-án Jókai Mór a nagy magyar író, a márciusi ifjak egyike.
Itt született 1826. május 1-jén Beöthy László író, költő.
Itt született 1826. szeptember 5–én Virághalmi Ferenc író, honvéd százados.
Itt született 1835. augusztus 10-én Beliczay Gyula zeneszerző.
Itt született 1870-ben Lehár Ferenc zeneszerző.
Itt született 1872-ben Alapy Gyula magyar író, levéltáros, csehszlovákiai politikus.
Itt született 1860-ban Takáts Sándor történetíró.
Itt született 1880-ban Komáromi Kacz Endre festőművész.
Itt született 1894. október 20-án Berecz Gyula szobrászművész.
Itt született 1977-ben Németh Szilárd labdarúgó.
Itt született 1979-ben Tarr György olimpiai ezüstérmes (Peking 2008) kajakozó
Itt született 1981-ben Riszdorfer Richárd olimpiai ezüstérmes (Peking 2008) kajakozó
Itt született 1981-ben Erik Vlček olimpiai ezüstérmes (Peking 2008) kajakozó
Itt született 1986-ban Priskin Tamás labdarúgó.
Itt élt és dolgozott Gyulai Rudolf (1848-1906) bencés rendi tanár, történész, tudományszervező, a Jókai Egyesület elődjének alapítója és mozgatórúgója
Itt élt és dolgozott Csepy Dániel ügyvéd, földbirtokos, megyebizottsági tag, újságíró
Itt élt és dolgozott Stanislav Prowázek (Jindřichův Hradec, 1875. november 12 - Cottbus, 1915. február 17.) mikrobiológus, Henrique da Rocha Lima brazil kollégája róla nevezte el a Rickettsia prowazekii tífuszt okozó baktériumot
Itt élt és muzsikált 1939 és 1945 között Fátyol Mihály makói cigányprímás.

 

 

 

A világ mely részéről látogatja/látogatod honlapomat?
 

 

 

Büszke vagy a magyarságodra a kultúrádra, a rengeteg népi értékeinkre?

Csatlakozz hozzánk, magyaroktól-magyaroknak egy facebooktól független közösségi oldalhoz!

Ha igaz magyar embertől

vásárolna

     Lilianatura

Megjelent a Trianon Múzeum 2022-es falinaptára, amely a hagyományokhoz hűen konkrét tematika köré épül.A 2022. évi naptár A magyar sport és Trianon  címet viseli.

 

 

 

 

   

 

 

pontSIC - kampány a .sic legfelsőbb szintű domaintartományért

Copyright © 2022 Balagelapja- HAZÁNKÉRT,NEMZETÜNKÉRT,MEGMARADÁSUNKÉRT. Minden jog fenntartva. Designed by JoomlArt.com.