Gyűjtögetnek ma is sok helyen az asszonyok és az iskolás gyerekek,s régen ezzel foglalkoztak a pásztorok és a pákászok is.

Nem is gondolnánk,mennyi növény,gyümölcs terem vadon,amelyek mellett ma csak elmegyünk,holott ezek értékes anyagokat tartalmaznak.Kicsit talán fáradságosabb ezeket összegyűjteni,mert sokuk tüskés bokron terem,de a munkát kárpótolja finom ízük.

Mely növényeket ismerte és gyűjtötte a régi ember?Réteken találjuk a vadrózsát.Termése a piros csipkebogyó őszre puhul meg,ekkor kell szedni.Rengeteg C vitamint tartalmaz,teának kiváló.A belőle főzött lekvárt hecsedli lekvárnak nevezzük.

Erdőn termő finom csemege a vadmálna és a szamóca.Termésük kisebb,mint a nemesített fajtáké,ám ízük annál zamatosabb.Finom lekvárt főzhetünk a szeder terméséből is.

Találunk még sok gyümölcsfélét a szabadban:a vadkörte(vackor) aszalva is finom,és a vadalma is jól oltja a szomjat savanykás ízével.Az almából mustot és almaecetet készítenek.

A gyerekek szokták gyűjteni a csörgő mogyorót,amelyet télire is el lehet rakni.

Vadon terem a vörös áfonya és a fekete áfonya,amelyből főzött lekvár igazi csemege.

Szemezgethetjük a piros bogyójú somot is,s őszre megérik a kissé fanyar ízű,kék kökény is.Ekkor édeskés íze lesz.A régi ember a galagonya piros bogyóját is fogysztotta.Ebből orvosság is készül.

A bodza virágát nyár elején szedhetjük,finom szörp vagy tea készülhet belőle.

Sok helyen fogyasztják az akácfa édes virágát.Palacsintába sütve is finom.Akácról gyűjtik a méhek az egyik legfinomabb mézet.

Sok vadon termő növényt használt a régi ember salátának: a vadsaláta az első tavaszi saláta,de fogyasztható a mocsári gólyahír,a nyúlsaláta és a pitypang levele is.

Levest,főzeléket készítettek a csalán,a martilapu,az erdei saláta leveléből.Főzelék készülhet még a vadspenót és a lednek leveléből,szárából.

A krumpli amerikai eredetű növény.Hazai meghonosodása előtt népünk a földimogyoró gumóját gyűjtötte.Meghámozták,s nyersen fogyasztották,a gyerekek kedvenc csemegéje volt.A parázs közt megsült gumó íze a gesztenye ízére hasonlít.

Az odvas keltike gumóit a krumplihoz hasonlóan használták föl.A szelídgesztenye is sokfelé megterem.Termése megsütve vagy főzve is finom,gyermekek és felnőttek számára is igen értékes táplálék.

Eleink gyűjtötték a vadon termő hagymás növények hagymáját is.A vadliliom hagymáját megszárították,s lisztpótlóként használták föl.Az erdőszélen termő pórhagymát salátaként fogyasztják,a kígyóhagymát megpörkölik.

Lisztet tartalmaz a bengenye és a táttorján gyökere.a tátorján gyökerének íze hasonlít a káposztatorzsáéhoz,a XIX század eleji nagy ínségkor sok embert mentett meg az éhhaláltól.Életmentő eledel volt a bükk-,a nyír- és a fenyőfa kemény kérgéből készített liszt.A tölgyfa makkját parázson megsütve fogyasztották.

Fontos táplálékaink ma is az erdei gombák.Ezeket nedves időben,eső után néhány nappal érdemes keresni augusztus végén és szeptemberben.Vannak ehető- és mérges gombák.Csak olyan emberrel menjünk gombát gyűjteni,aki ismeri azokat,s vigyük a leszedett gombát vizsgálóhoz,mert a mérges gombák elfogyasztva halált vagy súlyos mérgezést okozhatnak!A galócát ne gyűjtsd,mérgező!

Finom,ehető gombáink az őzlábgomba,a keserűgomba,a szegfűgomba,a szarvasgomba,akucsmagomba,a csiperke,a vargánya,a pöfeteggomba és még sok másféle gomba fogyasztható sütve,főzve,túróval elkészítve.

Az édesköményből levest készítenek vagy teát főznek.Fűszerként is fölhasználják.Ugyancsak fontos fűszernövényünk a torma, amelyet reszelve a húsvéti sonka mellé nem nélkülözhetünk,és savanyúságainkat is ezzel ízesítjük.

A komló,a sör alapanyaga vadon is terem,lisztjét régen a kenyérsütésnél is használták,a kenyér zamatosabb és tartósabb lett tőle.A fehér ürömből préseléssel kivont olaj régi fűszerünk.

A cseresznyefa és szilvafa törzsének sérült részein gyantaszerű folyadék (mézga) ömlik ki,ami idővel megszilárdul,és így védi a sérült részt.Íze édeskés-kesernyés.A gyerekek ezt összegyűjtötték,és rágógumi módjára fogyasztották.A fenyőfából kifolyt gyanta is fontos tápláléka volt az éhező embernek.A nyírfa édeskés nedve is igen egészséges ital,s gyógyításra is fölhasználható. (dr.Kós Károly nyomán)

A Jóisten ma megkímél minket a háborútól,éhínségtől,de azért jó,ha tudjuk,melyik növényt mire használhatjuk.A vadon termő gyümölcseink pedig valódi csemegék.Köszönjük meg a Teremtőnek,hogy ezeket mind terített asztalként tárja elénk.Legyen szemünk észrevenni,s használjuk föl ezeket hasznosan,hiszen egészségünket szolgálják.

Czárán Eszter

A cikk az Arany Tarsoly 2008. szeptemberi számában jelent meg

www.aranytarsoly.hu