Tácsi István

A magyar kiscímer második motívuma a vörös alapon a zöld hármashalom jelképe.Eredetéről a legnagyobb tanácstalanság jellemzi történelemtudományunkat.A 18.századi magyar címertan már a Tátra,-Fátra,-Mátra szimbólumának tartja.Másik helyen leírják,hogy a portugál Macedo(mintha magyar származású névvel állnánk szemben91687-ben ír elsőként róluk,mint a három legnagyobb hegy szimbóluma,de nem nevezi meg őket.Azt sem veszi figyelembe a magyar történészet,hogy a Krónika a 11.században már le is rajzolja,mégpedig zöld színezéssel.Akkor mégis ki ír róla elsőként?

Ha tovább megyünk vissza a történelmi évezredekben,az Egyiptomi hieroglifás írásokban már legalább ötezer éve megjelenik a hármashalom hieroglifai jele a ránk maradt szövegekben.Ez a jel nagyon egyszerű,egy rövid vízszintes hasáb felső oldalát három hullámjelben rajzolták,és minden esetben ország vagy terület leírása kapcsán használták.Gondoljunk csak az Árpádsávok négy sáv jelképére.Ha a négy függőleges vonallal is jelzett négy elem ábrájának tetejét összekötjük egy hullámvonallal,azonnal a hármashalom ábráját kapjuk eredményül.Talán véletlen motívum összecsngéssel állunk szemben,a négy sáv és a hármashalom keletkezésében?Nem,minden esetben a magyar jelképek egységes szerves fejlődésének vagyunk tanúi.

Felmerülő kérdés,miért jelölték az egyiptomi hieroglifaírásokban a különböző országnevekben a területet a hármashalommal?Ennek a gyakorlata is könnyen érthető.Már az őskorban az embercsoportok a saját felségterületeiket jól megismerhető,de fontosabb,hogy jól védhető területekben jelöljék meg.E törekvések céljaira a folyókkal és hegyekkel(kővel)elhatárolt területek feleltek meg a legjobban.A mai kő szavunk eredete az őskorba nyúlik vissza,gondoljunk a határkő napjainkig fennmaradt kifejezésre.A kő fogalma a tájszólások szerint ka,kó,kő és kű változatokban szerepel.Példaként a magyar Öskü (Ős-kő),az izraeli Jerikó(Jó-úri_kő),az  egyiptomi Horka(Hor-ka) a szent sólyomisten országa és a Marokkó(Maúri-kő)fogalmakat említem.A hegyekkel körülzárt élőhelyek szimbólumává váló kő(hegy)hármas jelölésében a "három a magyar igazság" motívuma fedezhető fel.Ezen a helyen a szentháromság magyar eredetére is utalnom kell.Az őseink a vallásukban a hármas motívumként a teremtő,-megtartó,-pusztító természeti erőket tisztelték a szentháromságban.De ugyanazt a szerencsésnek vélt hármas tagozódást takarja az ókori Nílus menti három magyar néptörzs egységesülési folyamata,amely az Egyiptomi Birodalom fénykorát jellemezte,az időszámítás előtti második évezredben.Tehát,a magyar címerben megjelenő hármashalom rerdete is az őskorba vezet minket.A jelképekben,mint a hieroglifákban az országnevek leírásában a magyar szerencseszám motívumaiként a hármashalom jelképével fejezték ki az országokat,a nevek megjelölése mellett.Az sem véletlen,hogy a hármashalom a magyar címerekben,a zöld színnel került ábrázolásra már a Képes Krónikában is,legalább három esetben.Mit gondolnak,az egyiptomi Gizai-fennsík három nagy piramisa,vajon nem az ősi őshaza meghatározó hegyeinek(Etióp magasföld)leképezése,és a hármashalom jelképének gyakorlati megvalósítása?Ha jól végiggondoljuk,hogy a nemzeti címerünk legrégebbi jelképe,amely akár tízezer évekre is visszanyúlik,jelölése csak az élettér zöld színe lehet.Ezek a motivációk annyira összefüggnek egymással,hogy megkérdőjelezhetetlen a fejlődésük logikája.